Warning: opendir(/home/clients/slob-vs01/sas/devel/cda/sas/www/images/clenstvo/zaradene/small/) [function.opendir]: failed to open dir: No such file or directory in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 798
Warning: readdir(): supplied argument is not a valid Directory resource in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 799
Warning: opendir(/home/clients/slob-vs01/sas/devel/cda/sas/www/images/clenstvo/nezaradene/small/) [function.opendir]: failed to open dir: No such file or directory in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 798
Warning: readdir(): supplied argument is not a valid Directory resource in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 799
Warning: opendir(/home/clients/slob-vs01/sas/devel/cda/sas/www/images/clenstvo/nove/small/) [function.opendir]: failed to open dir: No such file or directory in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 798
Warning: readdir(): supplied argument is not a valid Directory resource in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 799
Warning: opendir(/home/clients/slob-vs01/sas/devel/cda/sas/www/images/clenstvo/nove2/small/) [function.opendir]: failed to open dir: No such file or directory in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 798
Warning: readdir(): supplied argument is not a valid Directory resource in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 799
Warning: opendir(/home/clients/slob-vs01/sas/devel/cda/sas/www/images/clenstvo/nove3/small/) [function.opendir]: failed to open dir: No such file or directory in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 798
Warning: readdir(): supplied argument is not a valid Directory resource in /home/clients/slob-vs01/core/devel.080901.c4/include/core/lib/file.lib.php on line 799
A Szabadság és Szolidaritás pártjának alapértékei
Általánosan elterjedt a hit, hogy egyéni érdekeinket alá kell rendelnünk a közösség érdekeinek. Ám erről nyilván más a véleménye annak az egyénnek, akit társai – esőért rimánkodva – éppen a vulkán kráterébe készülnek hajítani mint élő áldozatot. Más szóval élve: az egyén boldogsága és elégedettsége egyet jelent a boldog és elégedett társadalommal, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Ön, én vagy ő boldogoknak érezzük magunkat egy ilyen társadalomban. Mi több, a társadalom valószínűleg nem attól válik kiegyensúlyozottá, ha egyszer a munkásokat, másszor a vállalkozókat, majd a nyugdíjasokat, minden páros évben pedig az egészségügyi nővéreket juttatja különféle előnyökhöz. Egyes politikustársaink ilyennemű viszonyulása a dolgokhoz az emberek közti jó kapcsolatok megromlásához vezethet.
Mit kellene tehát tennünk, hogy mindenki (akinek érdekében áll) gyarapodhasson, s velük együtt fellendülhessen az egész társadalom? Az egyén életszínvonalának emelkedését szolgáló alapvető biztosítékok listáját viszonylag rövid idő alatt össze lehet állítani. Ilyenkor valószínűleg mindenkinek eszébe jut a korlátlan mozgásszabadság és a foglalkozás szabad megválasztásának lehetősége, a biztonságtudat, hogy nem halhatunk éhen, hogy betegség esetén is biztosítva vagyunk valamiféleképpen stb. Mi is készítettünk egy listát, melyben ezeket a biztosítékokat és követelményeket gondosan rendszereztük, s arra a megállapításra jutottunk, hogy legtöbbjük hátterében két meghatározó tényező áll: a szabadság és a szolidaritás. Természetesen mindkét tényezőnek az egyén és a társadalom érdekeit is szolgálnia kell.
A szabadság
Az egyén boldogság iránti vágya mindenekelőtt a szabadságban testesül meg. Senki sem vágyik arra, hogy a szomszédja vagy az anyósa mondja meg, mit kell tennie. Ha jobban belegondolunk, személyes cselekedeteinket csak egyetlen dolog korlátozhatja, mégpedig az, ha cselekedetünk egy másik egyén érdekeit keresztezi. Személyi szabadságunk egy részéről természetesen naponta lemondunk, és feláldozzuk házastársunk, gyermekeink, karrierünk javára. Ezt azonban önként, saját elhatározásunkból tesszük.
Ha nem figyelünk eléggé, észre sem vesszük, hol mindenhol próbálnak megfosztani bennünket szabadságunktól. Nem is gondolunk arra, hogy a pénzünkön olyan kulturális és egyházi intézményeket támogatunk, amelyekhez nemhogy semmi közünk sincs, de ezek ráadásul olyan programot hirdetnek, amely szöges ellentétben áll a világnézetünkkel. Fel sem figyelünk rá, hogy az állami szinten osztogatott különjogok megkurtítják vállalkozói szabadságunkat, s észre sem vesszük, hogy munkaadónkat arra kényszerítik, hogy a bérünk egy részét étkezési jegyek formájában fizesse ki. Lehet, hogy ezek apróságok, de a szabadságunktól is apránként fosztanak meg bennünket. Az árak liberalizációjának korlátozása, az üzletek nyitvatartására vonatkozó utasítások, annak meghatározása, hogy ki és mennyit dolgozhat stb. mind azt jelenti, hogy lényegesen korlátozzák a szabadságunkat. Ki? Az állam.
Az egyén szabadsága a társadalom számára is fontos. A társadalmi jólétet annak polgárai biztosítják, s minél több szabadsággal rendelkeznek és minél több lehetőség közül választhatnak, annál nagyobbat képesek alkotni. A történelem ezt már többször bizonyította. Mi nem fogunk egyre több pénzt kihúzni a produktív lakosság zsebéből, hogy aztán – a mindenható szerepében tetszelegve – úgy osszuk azt szét, hogy egyre jobban csökkentsük az egyes társadalmi csoportok közti gazdasági különbségeket. Ugyanúgy senkit sem akarunk közpénzekből támogatni, s nem akarunk direkt módon beavatkozni a gazdasági életbe sem.
Elsősorban mindenkit békén akarunk hagyni. S vajon mi lenne a következménye annak, ha csak minimális mértékben befolyásolnánk az egyén érdekeit? Mi történne, ha mindenkit hagynánk meggazdagodni (természetesen úgy, hogy ezzel senki szabadságát ne korlátozza), aki éppen azt szeretné, aki pedig mást szeretne (mert más az értékrendje), azt békén hagynánk? Nos, valószínűleg mindenki a személyes boldogságának a biztosítására törekedne, ahogy csak tőle telik.
Röviden összefoglaljuk a fentieket. Szabadságunkat szinte észrevétlenül veszítjük el, miközben éppen a szabadság az egyén boldogságkeresésének egyik legfontosabb tényezője. Éppen ezért elkötelezzük magunkat amellett, hogy az egyén a lehető legnagyobb mértékben saját maga lehessen ura szabadságának.
A szolidaritás
Biztosan részese volt már annak, hogy valamelyik barátja vagy ismerőse így kommentálta egy hajléktalan helyzetét: „Saját maga tehet róla. Minek iszik.“ Az ilyen szemlélet figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy aki szép, egészséges, erős és intelligens, ritkán kerül nyomorúságos helyzetbe. Senkiből sem lesz önkéntesen szegény, hajléktalan alkoholista. Az ember azért jut koldusbotra, mert valami megváltozik benne. Ott legbelül történik valami, ami törést okoz a lelkében, s ennek következtében egyre lejjebb kerül.
Bárkivel bármi megtörténhet. Bárkit érhet baleset, bárki kaphat agyvérzést, bárki csődbe juthat, ami pszichikailag kikészíti, bárki megtébolyodhat a boldogtalan szerelemtől, s bárki az alkohol befolyása alá kerülhet. Lehet, hogy idővel összeszedjük magunkat, de az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy jóérzésű emberek segítő kezet nyújtanak felénk, de lehet, hogy mindenki elfordul tőlünk. De rendkívüli erőt adhat számunkra, ha tudjuk, hogy nyomorúságunkban sem vár ránk éh- vagy fagyhalál. Ilyen biztonságérzetet csak civilizált társadalomtól várhatunk.
Úgy tűnhet, hogy az egyén alapvető biztonságérzete csupán önös célt szolgál. Mi azonban olyan civilizált társadalmat építünk, amely nem ítél éhhalálra senkit, és amely nem vonja meg az egészségügyi ellátást senkitől, legyen az akár öreg, akár beteg, vagy egyszerűen csak lusta ember. A civilizált társadalom annak érdeme, hogy olyan időket élünk, amikor nem kell tartanunk a nincstelenek társadalmi elégedetlenségétől. Hisszük, hogy a minél szélesebb körű szolidaritás a társadalmi stabilitás garanciája is egyben, melynek gyakorlása során megszűnhet a felesleges pénzszórás miatt érzett bűntudatunk, amelyet oly gyakran emlegetnek a hagyományos értelemben vett jobboldali politikusok. Ugyanakkor megszabadít bennünket esetleges felsőbbrendűségi érzésünktől, valamint attól az elképzeléstől – mellyel sokszor példázódnak a baloldali politikusok –, hogy egy tőlünk nagy mértékben függő társadalmi réteget kívánunk létrehozni. Egyszerűen csak tudatában vagyunk annak, hogy a stabilitásnak ára van.
Ismét egy rövid összegzés. A biztonságérzet, vagyis az, hogy a társadalom az egyénnel annak kilátástalan helyzetében szolidárisan viselkedik, az egyén boldogságkeresésének egyik legfontosabb tényezője, s a civilizált társadalom stabilitásának elengedhetetlen velejárója. E biztonságérzet megteremtése ugyanakkor nem korlátozhatja az egyén önmegvalósításra irányuló törekvését.
A józan ész
Minden igyekezetünknek, célkitűzéseinknek s programunknak összhangban kell lennie alapvető értékrendünkkel: a legnagyobb lehetséges mértékben biztosított szabadság és az alapvető szolidaritás meglétével. Ezért tesszük fel most is, s majd a jövőben is gyakran a következő kérdést: növelik-e vajon ilyen vagy olyan céljaink az egyén szabadságát s a társadalmi stabilitás mértékét? Programunkban ugyanis szerepel néhány olyan célkitűzés is, amely nem tükrözi közvetlenül elképzeléseinket. Nevezzük ezeket a józan ész diktálta céloknak. Közéjük tartozik például az a célunk, hogy legyen kiegyensúlyozott állami költségvetésünk.
Szlovákiában a választási csatározások gyakori eszköze a populizmus, amelynek következménye a minden logikát nélkülöző badarságok és a teljesíthetetlen ígéretek hangoztatása. Így aztán – a józan észre hivatkozva – okvetlenül felmerül a kérdés, vajon jogunkban áll-e a józan ész megtagadásával közszolgálati tisztség betöltésére feljogosító mandátumhoz jutni? A válaszunk az, hogy nem áll jogunkban.
Programunk alapvető elvei és tevékenységünk céljai
A fentiek alapján meghatároztuk azt a 12 pontot, amelyhez pártunk programjának igazodnia kell. Bármely további javaslatunknak vagy célkitűzésünknek szintén összhangban kell lennie az alábbi szabálypontokkal:
1. a személyi szabadság és felelősségvállalás növelése
2. a közigazgatás részéről az egyén életébe való beavatkozás csökkentése
3. olyan társadalom kialakításának támogatása, amely a sokszínűségen és különböző
kisebbségi nézetek és vélemények tiszteletben tartásán alapul
4. az alapvető társadalmi szolidaritás biztosítása
5. a gazdaság magasabb fokú liberalizációja, az állami javak szétosztásának csökkentése
6. a szabadpiac és a magántulajdon értékeinek szem előtt tartása
7. a közterhek csökkentése és az állam eladósodásának megakadályozása
8. a gazdaság hosszú távú fejlesztésének előnyben részesítése a populista döntésekkel
szemben
9. a társadalmi-etikai értékek szem előtt tartása, harc a korrupció ellen
10. a jogi normák egyszerűsítése, stabilitásuk és kivívásuk lehetőségének növelése
11. az államhatalom tevékenykedésének átláthatóbbá tétele, a közpénzek hatékonyabb
felhasználása
12. a burjánzó bürokrácia és az Európai Unió felesleges és káros hatású szabályozásainak
korlátozása
Programunk szerkezete
A Szabadság és Szolidaritás pártjának programja a fenti szabálypontokon alapul. Programunk tartalmának összhangban kell lennie ezekkel a pontokkal. Programunk egyes témaköreit az alábbi szerkezet szemlélteti:
A) Közgazdaság
1. Közigazgatás és eKormányzás
2. Közpénzek és pénzpiac
3. Az állam és a polgárok közti pénzforgás
4. Vállalkozói szabadság
5. Gazdaság
6. EÚ-alapok
7. Mezőgazdaság
B) Társadalom
8. Szociálpolitika és a romakérdés
9. Egészségügy
10. Egyéni szabadságjogok
11. Oktatásügy és közművelődés
12. Tudomány és kutatás
13. Életkörnyezet
14. Kultúra
15. Sport
16. Sajtó
C) Biztonság
17. Bíróságok és igazságszolgáltatás
18. Belföldi biztonságpolitika
19. Külpolitika és az EÚ
20. Külföldi biztonságpolitika és a NATO
